35.

A harc majdnem 15 percig tartott. De komolyan! Én nem tudom hogy mi van a mai katonákkal de egy csapatnyi tizenéves tini simán lemészárolta őket! 

- Ez így unalmas! - töltött új tárat a pisztolyába Moon.

- Legalább gyorsan végeztünk - mondta Satan 

- Nézzünk körbe és keressünk túlélőket - nézett rám Lotti

- És cérnát!! - ugatott Thieda mellém sétálva

A faluban haláli csend honolt. Mindenhol halott testek feküdtek. Az egyik sikátorból halk sírást hallottam. Lassan oda sétáltam és be néztem a sötét lyukba. Nem láttam túl sokat. Ezért halkan megszólaltam.

- Ne félj! Mi nem akarunk bántani

- Ne gyere közelebb! Nem akarlak bántani!! - szólt ki egy halk és vékony hang. 

- Ne aggódj. Minket nem tudsz bántani. Csak gyere ki - suttogtam a sötétségbe miközben leguggoltam 

- Miért kéne neked hinnem? - halatszot a hang

- Mert nincs más akinek hihetnél. 

- Jó kijövök - egy vékony kislány lépett elő. 

 

- Hogy hívnak? - kérdeztem az előttem álló lánytól

- Maria. És téged? 

- Én Luise vagyok. Aki ugyan úgy néz ki mint én csak barna a haja a nővérem Lotti mögötte a tünde Ai a fekete hajú Satan a fehér Kaja a farkas Thieda a vörös ruhás Luna a csuklyás pedig Hana. Mond mi történt itt? 

- Az én hibám. Minden miattam történt.

- Luise vigyázz vele. Álom súgó! - szólalt meg Hana.

- Az mit jelent? - kérdezte Kaja

- Azt hogy képes hamis emlékeket és képeket ültetni az elmédbe. Nagyon kevés van belőlük ezért már egymagában is inkvizítornak számít.

- A katonák értem jöttek de én elbújtam ezért mindenkit megöltek! - sírta el magát Maria.

- Semmi baj! - ki nyújtottam a kezem a kislány pedig megölelt. A hátát simogatva próbáltam megnyugtatni. Egy idő után egy kicsit eltoltam magamtól és a szemébe néztem - Mi lenne ha velünk jönnél? Bennünk megbízhatsz! Mi mind olyanok vagyunk akiket a király nagyon keres! Köztünk biztonságban lehetnél. Na mit szólsz? 

- Megvédtek és nem hagyjátok hogy bántsanak? - kérdezett vissza a síró lány

- Nem hagynánk hogy bárki is hozzád érjen - mosolyogtam Marijárra. 

- Rendben. Veletek megyek - mosolyodott el ő is. 

- Nos emberek! Lett egy új csapattársunk! - néztem körbe. Maria be sétált a többiek közé akik leguggoltak hozzá és úgy mutatkoztak be neki. 

- Maria nem tudod véletlenül hol találhatnánk cérnát? - nézett a kislányra Luna

- Ponkiri néninél mindig van cérna és és egy kis anyag - felelte Maria és egy bódéhoz vezetett minket - A fiókokban van. 

Ki nyitottam a fiókokat és ki vettem belőle egy kis cérnát és el is kezdtem varrni Thieda ruháját aki eközben Mariaval játszott. 

- Kész! - kiáltottam ünnepélyesen - Hana csinálnál egy falat Thieda köré?

- Persze - Hana egy mozdulattal készített egy föld kabint a farkasnak. Mikor Thieda kész volt Hana le engedte a falakat. 

- Köszi Lizi! Nagyon jó lett! 

- Semmiség - válaszoltam büszkén.

- Oké! Névsor olvasás! - kiáltott Lotti - Aki hallja a nevét válaszoljon! Hana!

- Vagyok!

- Luna!

- Jelen!

- Ai!

- Igen!

- Kaja!

- Itt vagyok!

- Maria!

- Jelen!

- Thieda! 

Erre seni nem válaszolt és nem is láttuk a farkas lányt. 

- Hova tűnhetett?? - nézett körbe Lotti

- Moon és Satan sincs itt - gondoltam át a létszámot.

- Se Miyako! - mutatott vállamra Ai. 

- Ő csak valami ételért ment! - nyugtattam meg a tündét - Keressük meg őket! 

- Jó én megyek Lunával, Hana te meny Thiedával, Ai te Mariával, Luise te pedig Kajaval! - osztott be miket Lotti.

- Oké - válaszoltam és elrohantam Kajaval egy utcába. 

- Szerinted jól vannak? - kérdeztem lassítva 

- Satan vámpír és démon, Moon noa és vér mágus + van velük egy farkas! Szerintem boldogulnak - mosolygott rám Kaja

- Igen biztos igazad van! 

- Amúgy Lizi kérdezhetek valamit? - Kaja megállt és velem szembe fordult

- Persze.

- Ha most megcsókolnálak mit tennél?