20.

Az nap este egy apró faluba mentünk és egy kicsi szállodában szálltunk meg. Nem beszéltünk. Egy szót sem. Egész éjszaka egy szemhunyásnyit sem aludtam! Csak Many járt az eszemben és hogy meg tudtam volna menteni a gyógyító cseppekkel, de nem tettem. Ott hagytam. a bűntudat szinte savként marta az egész testem és az istenért sem akart távozni. Mikor ki nyitottam a szemem és már meg sem próbálkoztam az alvással inkább körbe néztem és láttam hogy mindenki nyugodtan alszik kivéve Liza. Az ő ágya üresen állt a sötétségben. Fel keltem és le mentem a társalgóba. Liza ott ült a kandallónál és a tüzet nézte.

- Te se tudsz aludni? - kérdeztem és mellé ültem

- Nem. Az én hibám!

- Mégis mi?

- Jaj Luise! Ne játszd a hülyét! Nagyon jól tudod hogy miről beszélek! Én öltem meg Manyt!

- Dehogy te ölted meg! Még csak közöd sem volt hozzá! - ezek után percekig meg sem szólaltunk. Csak csendben figyeltük ahogy a lángok táncolnak.

- Igazából szerettem! - törte meg végül a csendet Liza

- Tudom.

- Úgy hiányzik! - Liza elsírta magát

- Nekem is.

- És most mi lesz?

- Majd reggel eszünk aztán keresünk egy szép helyet ahol megemlékezhetünk Manyről.

- És utána?

- Utána? Folytatjuk a keresést!

- Jó.

- Próbálj meg egy kicsit aludni! 

- Rendben - Liza fel állt és el indult felfelé a lépcsőn, de egyszer csak meg állt és vissza fordult - Luise!

- Igen?

- Köszönöm hogy köztetek lehetek! - majd fel ment.

- Láttam hogy üres az ágyad - hirtelen Satan lépett ki a szobából és közeledett felém

- Nem tudok aludni.

- A joker lány miatt?

- Igen.

- Ha ez segít valamennyit szerintem nem te tehettél róla.

- Köszi, de nem nagyon - Satan oda ült mellém. Oda fordultam hozzá és a szemébe néztem - Satan!

- Igen?

- Miért egyeztél bele olyan könnyen hogy velünk jössz? Hiszen nem is ismertél minket!

- Nem is tudom. Csak olyan szimpik voltatok.

- Szimpik? Ugye nem gondolod hogy ezt el hiszem?

- Jó! Igazából már hallottam rólatok és gondolkodtam rajta hogy mit mondanék ha tőlem kérdeznétek meg erről az egészről. És hát úgy döntöttem hogy elegem van abból hogy mindig nekem kell játszanom a rossz fiú szerepet csak azért mert két sötét fajhoz tartozok. Ti pedig egy új életet kínáltatok nekem. Ezért el fogadtam.

- Értem! És apád miért akart megölni?

- Igazából ugyan ezért! Úgy gondolja hogy aki közétek áll az ellent mond a fajtájának. 

- És te megbántad hogy minket választottál?

- Nem. Olyanok vagytok mint egy nagy család! együtt sírtok és együtt nevettek! Ez nagyon tetszik!

- Hát üdv a családban!

- Köszi! Jó érzés közétek tartozni! Na vissza fekszem aludni!

- Oké! Jó éjt!

- Jó éjt!- majd fel ment a szobába én pedig egyedül maradtam egészen reggelig amikor Kaja jött le a lépcsőn én pedig a konyhában voltam hogy készítsek valamit reggelire.

- Minek van ilyen jó illata? - kérdezte és le ült az étkező asztalhoz

- Rántottát csinálok meg pirítóst és találtam egy kis lekvárt is meg tejet! - annyi minden történt az elmúlt napokban hogy teljesen el felejtettem hogy szerelmes vagyok Kajába! És mikor erre rá jöttem teljesen elpirultam!

- Hé Luise!

- Igen?

- Most mit fogunk csinálni?

- Már mint?

- Mármint Many nélkül. Hova menyünk?

- Majd ki találjuk! De előtte fel futnál a többiekhez hogy keljenek mert kész a reggeli?

- Persze! - Kaja fel ment én pedig megterítettem. Hirtelen hatalmas hangzavar lett mindenki lefele futott a lépcsőn.

- Lassan! Még a végén valaki megsérül! - kiáltottam nevetve

- Én nyertem! - láttam meg Ait a konyha ajtajában feltartott kézzel és mosolyogva.

- De csak mert tolakodtál! - mondta morcosan Aqua és le ült az asztalhoz.

- Ez nem mentség! - Ai is le ült

- Egyértelmű hogy én nyertem volna csak hagytam magam! - jelentette ki Liza vigyorogva jó volt látni boldogan

- Csak azért nyertél mert nem lökök meg lányokat! - lépett be Satan mosollyal az arcán

- Hát persze!- rögtön utána jött Lotti 

- Mint a rossz gyerekek! - kullogott fáradtan leghátul Kaja akinek a vállán ült Miyako. Mikor a kisegér meg látott le futott a fiúról és hozzám szaladt én le guggoltam és felültettem a vállamra majd adtam neki egy kis sajtot.

- Oké egy kis helyet kérnék a kajának! - mentem oda az asztalhoz mindkét kezemben egy-egy tálcányi finom étellel. Le raktam őket az asztalra és én is helyet foglaltam - Akkor! Jó étvágyat! - erre mindenki a tálcáknak ugrott a villájával. " Tényleg olyanok mint egy család!"  gondoltam.

- Luiseeeeeeee!!!!! - kiáltotta Ai

- Igen?

- Nekem ne

m maradt pirítós! - mutatott a Kaja kezében lévő kenyérre

- Várj! Keresek még! - oda léptem egy szekrényhez és ki vettem belőle még egy zacskó pirítóst amit oda nyújtottam Ainak - Tessék!

- Köszi!  - boldogan ki nyitotta és vett belőle egyet

A reggeli után közösen el pakoltunk és el kezdtünk mosogatni ami kicsit másképp sült el!

Aqua épp valami teljesen másra koncentrált ezért véletlenül le öntötte Lottit.

- Te meg mit csinálsz?! - kiáltotta Lotti

- Jaj! Bocsi! - mondta mosolyogva Aqua

- Te vigyorogsz? - Lotti megfogott egy pohár vizet és egyenesen Aquára öntötte.

- Hé! Én véletlenül öntöttelek le!

- Én meg nem!

- Oké! Te akartad! - Aqua megfogott egy vízzel teli vödröt és már lendítette hogy Lottire öntötte de a nővérem le bukott így a naki háttal álló Satant találta el.

- Ez meg ki volt? - kérdezte miközben meg fordult. Aqua el dobta a vödröt és rám mutatott

- Luise volt! 

- Na kösz! - mondtam vigyorogva

- Oh igen? - Satan meg fogott egy vödröt meg töltötte vízzel és rám öntötte

- Satan! - visítottam röhögve

- Többet elő ne forduljon! - nézett rám vigyorogva

- Na jó! Ezt vissza kapod! - a mögöttem lévő vödörért nyúltam ami a pulton volt de nem fel emeltem hanem véletlenül fel döntöttem így egyenesen a padlót sikáló Ai fejére esett.

- Jaj Ai! Úgy sajnálom! - kértem bocsánatot... nevetve

- Boszúúúúú!!! - Ai megfogta azt a vödröt amivel sikált és  vödörrel a fején indult el felém....... vagyis Kaja felé akit helyettem locsolt le és ment is neki így Kaja el esett és magával húzta a mellette álló Lizát is. Mind a ketten a csurom vizes padlóra zuhantak majd hirtelen csönd lett.

Ai le vette a fejéről a vödröt és mindannyian egymásra néztünk majd egyszerre tört ki belőlünk a nevetés!

Végül egész nap csak takarítottunk és csupán este tudtunk el menni gyászolni!

Találtunk egy gyönyörű helyet és oda raktunk le egy lámpást és ott búcsúztunk el Manytól.